Helyzetjelentés

Régóta nem írtam érdemlegest magunkról, most gyorsan pótolom.

Még a harmadik hétünkön lelopták a Daihtasuról az első rendszámot. Gondolom, már az autó is különleges itt, hát még a rendszám... Most megtudtam, hogy otthonról újat igényelni csak a forgalmival lehet, jegykőkönyvet kell felvenni stb. Szóval asszem az itteni bürokráciával küzdünk meg egy pár új tábláért. Kíváncsian várom! :))

Befizettünk végül még két hetet a suliban. Ezzel megint kaptunk némi haladékot, amiből azóta egy hét már le is telt. Ezzel a két hét haladékkal pont addig maradunk, mint Mara, a kanadai lakótársunk, vagyis tovább nyomja együtt a kezdőnégyesünk.

Most ezerrel állást és lakást keresünk, bár ez utóbbi inkább annak függvénye, hol találunk valami melót. Akad a neten egy-egy informatikus állás, ahova nem kell spanyol, de ezek inkább Madridban, Barcelonában vannak, nem a környéken. Megpályáztam közülük egyet-kettőt, Moncs is ugyanígy más munkákat, meglátjuk, mi lesz.

Agnieszka egy hete elment, helyette egy másik lengyel lányt kaptunk, 32 éves, pörgős, adószakértő Katarzynát (a kiejtés könnyebb, mint leírni: Katarina). Az örökmozgó csaj nem piskóta, az érkezése után fél órával éjjel 11-kor ment el körülnézni a városban, minden nap eljár futni, a hétvégén Leonnal bringázott a hegyekben. Ő jól beszél angolul, most nem gond a kommunikáció.

Az alvószakkör: Mara, Sonja, Katarzyna és Leon